Ahogyan ígértem, itt a folytatása a tegnapi nyári összegzésnek. Tegnap ott hagytam abba, hogy végre túléltem a nyári gálya időszakát és jöhet a lazítás. Igen ám, de én nem épp egy családi vakáció formájában számítottam erre, ugyanis még tavasszal gondolkoztam azon hogy menni kéne fesztiválozni, a célterület pedig Nyírbátor, Azfeszt lett volna, de valahogy az most elmaradt, pedig tényleg olcsó lett volna. Na, nem baj, majd jövőre, de akkor az biztos hogy ott leszek barátnőmmel együtt. Így maradt csak a családi nyaralás. Családi nyaralás. Már ez a kifejezés is elriaszt a jövőbeni hasonló utaktól. Nemszeressem, de azért volt egy két jó élmény is. Lássuk részletesebben is. Időpont: Július 19-24. Célállomás: Bakony, Dudar. Alföldi legényeknek, első hallásra semmit mondó település név a Dudar. De én mondom ezt a helyet meg kell nézni és ide el kell menni. Emeletekkel magasabb az életszínvonal és öröm körülnézni, a 5-6-7 szélturbinát nézni működés közben. Egy élmény. Csodálatos környék. Első nap, Hétfő. Megérkeztünk. Egy takaros panzióban foglaltuk el a helyünket, szép udvarral, hátul jéghideg vizű medencével és egy jakuzzival. Azt kell, hogy mondjam, hogy mindennel fel volt szerelelve, egyedül a rengeteg szúnyog és a gyéren kialakított szúnyogháló árnyékolta be az amúgy is sötét éjszakákat. A következő két napot (kedd-szerda) túrázással töltöttök, mit ne mondjak találtunk térképen jelzett és térképen nem jelzett improvizált ösvényeket is. (Főleg az utóbbiban mászkáltunk) A szerdai túra volt különösebben érdekes, mert egy szép 25-30 km-es túraútvonalat (ha nem több, de nem nagyon merek tippelni) tervezett be anya, aminek ‘hűdenagyon’ örültünk. Elértünk kb a feléig és ott vonatra ültünk és hazamentünk, mert kilátástalan volt helyzetünk és mindenki unta az dzsungel harcot. Csütörtökön végre kijutottunk a Balatonra. Hát a balatoni szórakozásról is egészen más véleményen vagyok mint ahogyan azt családi körülmények között meg lehetne valósítani, értem most egy kis alkoholizálás, egy kis baromkodás, stb. Kezdésnek a strand területén egyedül elhelyezett zsákbamacskát (egy fába vert szöget) találtam a sarkamban, ezt kibányászva ráléptem a tűzforró betonjárdára ami azon nyomban összecsípte a sebet. Jól esett. De nem is lett semmi bajom. Pénteken ismét strand, a Velencei-tavon. Élményektől mentes volt ez a nap, a sziklás, kavicsos aljzathoz semmi kedvem nem volt, nem is beszélve arról hogy már rég otthon lettem volna, mert halálosan untam az egészet. Szombaton végre eljött a hazaindulás napja, ám még betértünk a Herendi Porcelángyárba, vettünk egy gyors idegenvezetést, és megnézhettük a múzeumot is. Erre a napra azt mondom, hogy érdemes volt felkelni, na most nem a hazaindulás miatt, hanem a porcelánok miatt, mert azok tényleg mesteri munkák és érdemes megnézni.
A tanulságot levonva, arra jutottam, hogy családi nyaralásból többet nem kérek. Mindenki mást szeretne csinálni, máshova menni, nem egésznap ócska romokat lesni és küzdeni a sűrű bozóttal és este hulla fáradtan beesni az ágyba… Így jövő nyáron már valami másabb jellegű vakációt kéne összehozni ahol haverok és persze barátnőm is ott lesz. Na az lenne a buli.
Az ezt követő események már barátnőmhöz kapcsolódnak. Amint hazaértem a nyaralásból vele akadtam össze, vasárnap pedig már találkoztunk is. Rettentő jól elbeszélgettünk, és úgy tűnt mintha már évek óta ismerném, mert szinte mindenről volt témánk, és a gondolkodásmódunk is hasonló. Rá két napra, meghívtam moziba egy romantikus vígjátékot néztünk meg, mint kiderült mindketten útáljuk ezt a műfajt, de hát nem adtak mást a cinemában. De a célnak megfelelt. Míg befele ismerősök, kifele mint egy pár jöttünk ki. Azóta minde nap találkozunk az egész napot együtt töltjük. Már egy hónap eltelt, de olyan érzésem van mintha már egy év telt volna el. Rettentő boldog vagyok Vele és erről beszéltem mikor azt írtam, hogy “ez a nyári szünet nem is alakulhatott volna már ennél jobban” (vagy valami hasonlót).
Sikerült eljutni a nyár végéig. Megy a készülődés, költözés a lakásba és egyéb jóságok fognak következni, mint például a “Lakásújraavató buli”, illetve Tsipáéknál a MutriStation újraavatása, ami új helyszínről fog jelentkezni és tudósítani a nagyérdeműnek. Előbb azonban egy Gólyatábort még túlélek. :D
Ennyi voltam szept. 1-én. Legközelebb GT után jelentkezek.
blackNed's blog 